Az oltásokról megoszlanak a vélemények. Sokan csak a jót látják benne, mások még a jót sem értékelik. Mert igaz, hogy sok a szövődmény és a még kevéssé feltárt összefüggés sok későbbi probléma és a védelmet nyújtani akaró vakcina okán, de van azért jó oldala is.
Interjú dr. Balaicza Erikával: Védőoltások Pró és Kontra
Más országokban…
Az Európai Unióban több ország is a hazai gyakorlattól eltérően kezeli a védőoltások kérdését, és alapvetően kétféle oltási rendszert alkalmaz. Ezek egyike az ajánlott oltási rendszer, amely a járványügyi szervezetek által felállított oltási naptár alapján a gyermekorvos és a szülő közös bizalmi konszenzusára alapozza az oltások alkalmazását – kiváló hatékonysággal. Ilyen oltási rend működik többek között Németországban, Angliában, Svédországban, Svájcban, Kanadában, valamint egyre több USA-tagállamban.
A nyugati oltási rendszerek másik változata a vegyes oltási rend, mely csak részben enged teret a szülő-orvos kapcsolatból kialakuló egyéni döntéseknek, mivel az oltások beadásának hiánya megnehezítheti a gyermek oktatási intézményekbe való bejutását. Ám kötelezőségen mindössze a bejutás esetleges elutasítását értik. Ide sorolható Franciaország, Ausztria, Olaszország és a Benelux-államok.
És nálunk mi újság?
Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásainak köszönhetően új eredmények jelentek meg a védőoltásokról. Ezek fényében joggal merül fel sokakban a kérdés a hazai kötelező gyakorlatról, miért kezelik a nyugati országok tőlünk eltérően a védőoltások problémáját. Vajon mi az oka az eltérő oltási rendszereknek, és mi állhat ezek mögött? A válasz az, hogy az ajánlott és a vegyes rendszert alkalmazó nyugati államokban az elmúlt 50 évben olyan szakmai, etikai és jogi fejlődés ment végbe, amely nyitottá tette a védőoltási rendszereket is.
A folyamatosan születő tudományos eredmények tükrében a világ gyermekorvosainak többségét foglalkoztatják a következő kérdések: vajon mi is történik egy oltás beadását követően az immunrendszerrel amellett, hogy kialakul egyfajta védelem; lehet-e – és lesz-e – egyéb hatása az immunizációnak az immunrendszer egészére? Milyen immunológiai folyamatok indulnak be a nemkívánt hatások esetében, és ezek hogyan hatnak az adott gyermek, valamint a következő generációk genetikai állományára? Milyen tényezők hajlamosítanak kedvezőtlen hatásokra? Melyek azok a mellékhatások, melyeknek a szakma túl kevés figyelmet szentel? Van-e kapcsolat az immunrendszer korai érési időszakában beadott, növekvő számú védőoltás és az immunrendszeri zavarok, allergiák, autoimmun betegségek egyre gyakoribbá válása között?
Gyengíti-e a védőoltás hosszú távon az immunrendszert? Túlterhelhető-e az éretlen csecsemőkori immunrendszer korán és egyszerre beadott kombinált oltóanyagokkal? Milyen közép- és hosszú távú kritériumok alapján folynak ez irányban felmérések és kutatások?
Sok oltás, nagyobb felelősség
Az oltások számának növekedése és a fertőző betegségek elleni védekezésben szinte kizárólagos vezető pozícióba kerülése már korántsem olyan egyértelmű, mint a korábbi járványok megfékezése idején. Egyre nő azon szakemberek száma, akik a legkorszerűbb kutatások alapján is óvatosságra intenek az emberi immunrendszer és környezete között fennálló érzékeny ökoszisztéma manipulációjával kapcsolatosan. Felhívják a figyelmet arra, hogy a védőoltások növekvő száma nemcsak pozitív hatással jár, de új, eddig nem tapasztalt kihívás elé is állítja a fejlődésben levő gyermeki immunrendszert, és ennek hosszú távú hatásait a korábbiaknál sokkal alaposabb vizsgálatoknak kell alávetni.
10 évvel korábban a magyar gyermekek 14 éves korukig 6 különféle betegség ellen 8 injekciós és 6 szájon át adott vakcinát kaptak. Mára a 14. életévig kötelezően oltandó betegségek száma 10-re nőtt, ezen belül az oltások száma megduplázódott, 16-ra emelkedett. A 10 év alatt bekövetkezett, majd' 100%-os emelkedést sok gyermek esetében még meg kell növelnünk a szülők által fakultatívan választott védőoltások (FSME, Meningococcus A, C; hepatitis A; Pneumococcus és influenza elleni vakcinák) számával.
Kutatják a szövődmények keletkezési lehetőségét is
Mivel a védőoltás immunológiai hatása rendkívül összetett, mind több kutatás folyik a gyermekkorban gyakorivá váló immunrendszeri zavarok és az ezekből kialakuló krónikus megbetegedések védőoltásokhoz kapcsolódó lehetséges összefüggéseivel kapcsolatosan. Az idegrendszeri és magatartási zavarok, az allergiák, táplálékintoleranciák és autoimmun megbetegedések, az inzulinfüggő cukorbetegek számának növekedése, valamint az egyes védőoltások alkalmazása között klinikailag gyakran figyelhető meg szignifikáns összefüggés, ám pontos adatok sok injekcióról még nem állnak rendelkezésre.
Nem mindent kell, még ha lehet is!
Amíg egyes oltások egyértelműen fontosak, mint pl. a gyermekbénulás-, a diftéria- vagy a tetanuszvakcinák, addig mások alkalmazása mellett nem szólnak ilyen világos és biztos érvek és bizonyítékok, így pl. a mumpsz, a rubeóla-, a hepatitis B-, a haemophilus-, a Meningococcus- vagy a Pneumococcus-vakcinák alkalmazása esetében sok még a kérdőjel és a bizonytalanság.
Bonyolítja a képet az is, miszerint egyes oltásokról (tbc ellen alkalmazott BCG-vakcina) mára már bebizonyosodott, hogy megelőző hatásuk bizonytalan vagy egyáltalán nincs, míg más, korábban biztonságosnak tartott vakcináról (DPwT) kiderült, hogy nem várt mellékhatásokkal, komoly idegrendszeri szövődményekkel, halálesetekkel hozható összefüggésbe. Így a BCG-oltás karriere. Nyugaton már leáldozott.
Kiemelném még a HIB (Haemophilus influenzae B) és a HBV (hepatitis B-vírus) elleni védőoltások kapcsán folyó kutatásokat is. Az előbbit a használata során szignifikánsan emelkedő gyermekkori inzulinfüggő cukorbetegség előfordulása, az utóbbit a HBV-oltások után gyakrabban előforduló idegrendszeri szövődmények jelentkezése okán vizsgálják.
Az EU-ban 2000-ben elrendelték a higanytartalmú tartósítószerek kivonását az oltóanyagokból (thiomersal, nátrium-trimerfonát), mivel felhalmozódása nemcsak nehézfém-allergiát, emésztési és koncentrációs zavarokat, de súlyos idegrendszeri szövődmények, autisztikus személyiségzavarok kialakulását is okozhatja.
Vírusgátló rizskorpakivonat
A rizskorpából a shii take gomba egyik enzimjével kivont arabinoxylan jelentős mértékben képes fokozni a természetes ölősejtek és az „eltakarítósejtek” termelődését és aktivitását. Emiatt nemcsak a rosszul strukturált vagy deformált (akár daganatosan elfajult) sejtek, hanem a külső betolakodók eltávolításában is hatékony segítséget jelenthet. Egy kutatás szerint a HIV-(AIDS-) és a májgyulladást okozó HBV- és HBC-vírus szaporodását is képes radikálisan csökkenteni, ezért a nála enyhébbeknél is garantáltan hatékony segítséget nyújt.
Hogyan védekezz az őszi és téli járványok idején?
Nem a kórokozó, hanem a legyengült, védekezni nem tudó immunrendszer és szervezet a bajok legnagyobb forrása! Ezért jó, ha immunrendszeredet megpróbálod topfitten tartani:
1.Támogasd működését immunstimuláló gyógynövénnyel! A legismertebbek a kasvirág, a grépfrútmagkivonat, a ginszeng, a macskakarom, a fokhagyma, a tőzegáfonya, a rhodiola rosea, egyes gombák (pl. shii take).
2.A szervezetünkben velünk együtt élő baktériumok komoly részt vállalnak a védekező feladatokból is. Amennyiben ez a baktériumcsalád megsérül vagy legyengül, az kihat az immunrendszerre is, pl. teret enged más, idegen törzseknek is. Javítsd mikroflórádat mindennap kombinált probiotikus készítménnyel, vagy egy doboz élőflórás joghurt és kefir elfogyasztásával!
3.A béta-karotin, B-, C- és E-vitamin, a szelén, a magnézium, a vas és a cink hiánya az immunrendszer automatikus gyengülését vonja maga után. A biotermelésből származó sok friss zöldség és gyümölcs fogyasztása biztosítja a szervezet számára feltétlenül szükséges bioaktív anyagokat. Aki ezekhez nem jut hozzá rendszeresen kielégítő mennyiségben, annak nagyon fontos, hogy komplex vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkkel pótolja őket.
Intenzív immunaktiválás – saját erőből
Akik intenzív immunstimulálást szeretnének, vagy többre van szükségük, azoknak a sajátvér-injekciós kúra és a véroxigenizálás (HOT) javasolt. 10-15 kezelés vagy injekció hatására az immunrendszer és a vitalitás kirobbanóan javulhat.
